Hagyományos kínai orvoslás

A tao szülte az Egyet, az Egy szülte a kettőt, a kettő szülte a hármat, s a három szülte az összes létezőket. Minden létező a hátán hordja a jint, kebelén viseli a jangot, s az átható lehelet, a csi teremt összhangot e két princípium között.


/Tao Te King – Tőkei Ferenc fordítása/

A Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) többezer éves, az egészség megőrzésére, szükség esetén helyreállítására irányuló rendszer.

Saját elméleti rendszere alapján állapítja meg a diszharmónia helyét, és határozza meg a szükséges terápiát. Részei az akupunktúra, gyógynövény terápia, moxibuszció (melegítéses gyógymód), köpölyözés, masszázs (tuina), légzés- és mozgásterápia (tai qi, qi kung).

A HKO szerint a szervezet akkor egészséges, ha benne az energiakeringés harmonikus. Ha ez az energiakeringés zavart szenved (mert az energia – a qi – kevés, vagy keringése elakad), betegség alakul ki.

A jin és a jang

A hagyományos kínai orvoslás legfontosabb alapfogalmai a jin és jang, a qi („csí”) és az öt alapelem.
A jin és jang minden dolog két polaritása. Egyik pólus sincs meg a másik nélkül, egymáshoz képest léteznek. Egyik átalakul a másikba, szüntelenül változnak.

A jin a belső, hideg, lefelé terjedő, passzív, női jellegű, a jang a külső, meleg, felfelé terjedő, aktív, férfi jellegű. Ezek dinamikus egyensúlya esetén harmónia, azaz egészség van, a betegség pedig az egyensúly felborulásakor jön létre.

A qi a mindenütt jelenlévő, éltető energia. A csatornákon áramlik, és különböző funkciója van.

  • A test mozgásainak forrása
  • Védelmezi a testet
  • A test harmonikus átalakulásainak forrása
  • Az állandóság megőrzésének forrása
  • Melegíti a testet

Az 5 elem tan (vagy 5 fázis – Wu Xing) a makro- és mikrokozmosz jelenségeit, az élővilág fejlődését, az emberi szervek egymásra hatását szimbólumokkal próbálja leírni.

A Fa elem

tavasz, megújhodás, újjászületés.

Szervei a máj és epehólyag, érzékszerve a szem, funkciója a látás, dísze a köröm, test kapcsolata az inak és izmok működése, színe a zöld, érzelme a harag, íze a savanyú.

A Tűz elem

nyár, növekedés, kiterjedés, az aktivitás csúcsa. Szervei a szív és vékonybél, érzékszerve a nyelv, funkciója a beszéd, dísze az arc színe, testi kapcsolata az erek és a szív, színe a piros, érzelme az öröm, íze a keserű.

A Föld elem

késői nyár, a termés beérése.

Szervei a lép és a gyomor, érzékszerve és dísze az ajak, funkciója az ízérzés, testi kapcsolata az izmok tömege, a kötőszövet, színe a sárga, érzelme a töprengés, íze az édes.

A Fém elem

ősz, a lelassulás. 

Szervei a tüdő és a vastagbél, érzékszerve az orr, funkciója a szaglás, dísze a testszőrzet, testi kapcsolata a bőr és testszőrzet, színe a fehér, érzelme a bánat, gyász, íze a csípős, pikáns.

A Víz elem

tél, a pihenés, raktározás ideje. 

Szervei a vese és húgyhólyag, érzékszerve a fül, funkciója a hallás, dísze a haj, testi kapcsolata a csontok, színe a fekete, érzelme a félelem, íze a sós.